A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatják eljárásaikat. Utóbb négy cigányszervezet a nemzetbiztonságért felelős legfőbb román testülethez fordult azzal a kéréssel, hogy a belügyminisztériummal vizsgáltassa ki a helyzetet.
Mint az ÚMSZ írja, Borboly összefüggést lát a kérés és az ügyészek eljárása között. "Miután a Romani Criss a védelmi tanácshoz fordult, s a központi sajtó eltorzítva mutatta be a helyzetet, a hatóságoknak bűnbakot kellett keresniük. Ezért hívják be most az ügyészségre csíkszentmártoniakat" - idézi a lap a tanácselnököt, aki a megyei önkormányzat jogi osztálya révén jogi segítséget is adott a beidézett személyeknek. Borboly egyébként a román államfőnek is levelet írt, amelyben leszögezte, hogy szerinte azon a vidéken nincs etnikai konfliktus. Mint vallja, ezt csak a sajtó és a roma szervezetek állítják így be.
A Krónika is úgy fogalmaz: a központi román sajtó egyoldalúan, csak a roma szervezetek szemszögéből tálalta a történteket. Ez a lap is idézi Borbolyt: "Olyan személyek állítják azt, hogy a romákat a magyarok elűzik és bántalmazzák, akik életükben nem jártak Hargita megyében. Olajat öntenek a tűzre ahelyett, hogy a kedélyeket igyekeznének csillapítani".
Borboly a Krónika szerint elmondta: az őszi betakarítások időszaka jó pénzszerzési lehetőség a többnyire alkalmi munkából tengődő roma közösségnek, mivel azonban a magyarok bizalmatlanná váltak irántuk, nem fogadják fel őket a betakarítási munkálatokra.